MI AZ EMBERI
MIKROBIOM
SZEREPE
ÉS JELENTŐSÉGE?
MIKROBIOM
SZEREPE
ÉS JELENTŐSÉGE?
A mikrobiomról
általánosan
általánosan
A humán mikrobiom az emberi
szervezetben és az emberi
testfelszínen élő mikrobaközösségek
összessége, amelyek többsége a
gyomor-bél rendszerben él. Ezek a
mikrobaközösségek számos és
sokféle baktériumot tartalmaznak,
gombákat, vírusokat, archeákat és
protozoonokat. Ez a mikrobiális
közösség - vagy mikrobiom - a
gazdaszervezetben nagyrészt
egymással kölcsönösségi viszonyban
tenyészik és gondoskodik a bélben a
tápanyagok anyagcseréjéről, kalibrálja
az anyagcsere-működést, “tanítja” az
immunrendszert, fenntartja a
közösség integritását, és véd a
kórokozók ellen. A mikrobiomnak
egyedi összetétele van. Ez a testben
élő komplex ökoszisztéma minden
ember egészségének alapja.
Az emberi mikrobiom-kutatások
kimutatták, hogy a szervezetben
mintegy 5000 mikroorganizmusfaj él,
amelyek 2000 nemzetséghez és 25
törzshöz tartoznak, és összesen 316
millió génnel rendelkeznek.
Becslések szerint csak az emberi
emésztőrendszerrel kapcsolatban 9
millió különböző bakteriális eredetű
gén létezik. A humán bélmikrobiom
génkatalógusa (IGC) és az eggNOG
adatbázis leképezése alapján a
gének körülbelül 40%-a ismeretlen
vagy meghatározatlan funkciójú.
A mikrobiom egyensúlyának
felborulása számos kellemetlen
tünettel járhat, amelyek hosszú távon
jelentős mértékben negatív irányba
befolyásolhatják a páciens
hétköznapi életét.
szervezetben és az emberi
testfelszínen élő mikrobaközösségek
összessége, amelyek többsége a
gyomor-bél rendszerben él. Ezek a
mikrobaközösségek számos és
sokféle baktériumot tartalmaznak,
gombákat, vírusokat, archeákat és
protozoonokat. Ez a mikrobiális
közösség - vagy mikrobiom - a
gazdaszervezetben nagyrészt
egymással kölcsönösségi viszonyban
tenyészik és gondoskodik a bélben a
tápanyagok anyagcseréjéről, kalibrálja
az anyagcsere-működést, “tanítja” az
immunrendszert, fenntartja a
közösség integritását, és véd a
kórokozók ellen. A mikrobiomnak
egyedi összetétele van. Ez a testben
élő komplex ökoszisztéma minden
ember egészségének alapja.
Az emberi mikrobiom-kutatások
kimutatták, hogy a szervezetben
mintegy 5000 mikroorganizmusfaj él,
amelyek 2000 nemzetséghez és 25
törzshöz tartoznak, és összesen 316
millió génnel rendelkeznek.
Becslések szerint csak az emberi
emésztőrendszerrel kapcsolatban 9
millió különböző bakteriális eredetű
gén létezik. A humán bélmikrobiom
génkatalógusa (IGC) és az eggNOG
adatbázis leképezése alapján a
gének körülbelül 40%-a ismeretlen
vagy meghatározatlan funkciójú.
A mikrobiom egyensúlyának
felborulása számos kellemetlen
tünettel járhat, amelyek hosszú távon
jelentős mértékben negatív irányba
befolyásolhatják a páciens
hétköznapi életét.
Milyen tünetek
utalhatnak tipikusan
a mikrobiom
egyensúlyának
felborulására?
utalhatnak tipikusan
a mikrobiom
egyensúlyának
felborulására?
SZÉKREKEDÉS, VAGY
HASMENÉS
HASMENÉS
PUFFADÁS
HASI DISZKOMFORT
ÉRZET
ÉRZET
FÁJDALOM
Mi a diszbiózis?
A diszbiózis nem más, mint a
kommenzális, egészséges bélflóra
megváltozása.
Az elmúlt évek kutatási
eredményeinek tükrében a
szakemberek többsége egytért
abban, hogy a diszbiózis a szervezet
helyes működési mechanizmusait
számos ponton támadhatja és
gyengítheti. A diszbiózist feltételezik
többek közt funkcionális
gasztrointesztinális kórképek kiváltó
okaként, sőt egyre több elmélet lát
napvilágot azt illetően, hogy ezen a
területen túlmutatóan pszichiátriai és
neurológiai kórképek hátterében is
állhat.
Kijelenthetjük, hogy a mikrobiomot
érintő rendelleneségek,
egyensúlyzavarok számos betegség
okaként, sőt következményeként is
jelen lehetnek. Ez természetesen
fokozottan igaz a gyomor-bél traktus
patológiáira, azonban a szív- és
érrendszeri betegségeket, az
autizmust és az onkológiai
megbetegedéseket ugyancsak,
számos alkalommal diszbiózis is
kísérheti.
kommenzális, egészséges bélflóra
megváltozása.
Az elmúlt évek kutatási
eredményeinek tükrében a
szakemberek többsége egytért
abban, hogy a diszbiózis a szervezet
helyes működési mechanizmusait
számos ponton támadhatja és
gyengítheti. A diszbiózist feltételezik
többek közt funkcionális
gasztrointesztinális kórképek kiváltó
okaként, sőt egyre több elmélet lát
napvilágot azt illetően, hogy ezen a
területen túlmutatóan pszichiátriai és
neurológiai kórképek hátterében is
állhat.
Kijelenthetjük, hogy a mikrobiomot
érintő rendelleneségek,
egyensúlyzavarok számos betegség
okaként, sőt következményeként is
jelen lehetnek. Ez természetesen
fokozottan igaz a gyomor-bél traktus
patológiáira, azonban a szív- és
érrendszeri betegségeket, az
autizmust és az onkológiai
megbetegedéseket ugyancsak,
számos alkalommal diszbiózis is
kísérheti.
MI AZ EMBERI
MIKROBIOM
SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE?
MIKROBIOM
SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE?
A mikrobiomról általánosan
A humán mikrobiom az emberi
szervezetben és az emberi
testfelszínen élő mikrobaközösségek
összessége, amelyek többsége a gyomor-bél rendszerben él. Ezek a mikrobaközösségek számos
és sokféle baktériumot tartalmaznak, gombákat, vírusokat, archeákat és protozoonokat. Ez a
mikrobiális közösség - vagy mikrobiom - a gazdaszervezetben nagyrészt egymással kölcsönösségi
viszonyban tenyészik és gondoskodik a bélben a tápanyagok anyagcseréjéről, kalibrálja az
anyagcsere-működést, “tanítja” az immunrendszert, fenntartja a közösség integritását, és véd a
kórokozók ellen. A mikrobiomnak egyedi összetétele van. Ez a testben élő komplex ökoszisztéma
minden ember egészségének alapja.
Az emberi mikrobiom-kutatások kimutatták, hogy a szervezetben mintegy 5000
mikroorganizmusfaj él, amelyek 2000 nemzetséghez és 25 törzshöz tartoznak, és összesen 316
millió génnel rendelkeznek. Becslések szerint csak az emberi emésztőrendszerrel kapcsolatban 9
millió különböző bakteriális eredetű gén létezik. A humán bélmikrobiom génkatalógusa (IGC) és
az eggNOG adatbázis leképezése alapján a gének körülbelül 40%-a ismeretlen vagy
meghatározatlan funkciójú.
A mikrobiom egyensúlyának felborulása számos kellemetlen tünettel járhat, amelyek hosszú
távon jelentős mértékben negatív irányba befolyásolhatják a páciens hétköznapi életét.
összessége, amelyek többsége a gyomor-bél rendszerben él. Ezek a mikrobaközösségek számos
és sokféle baktériumot tartalmaznak, gombákat, vírusokat, archeákat és protozoonokat. Ez a
mikrobiális közösség - vagy mikrobiom - a gazdaszervezetben nagyrészt egymással kölcsönösségi
viszonyban tenyészik és gondoskodik a bélben a tápanyagok anyagcseréjéről, kalibrálja az
anyagcsere-működést, “tanítja” az immunrendszert, fenntartja a közösség integritását, és véd a
kórokozók ellen. A mikrobiomnak egyedi összetétele van. Ez a testben élő komplex ökoszisztéma
minden ember egészségének alapja.
Az emberi mikrobiom-kutatások kimutatták, hogy a szervezetben mintegy 5000
mikroorganizmusfaj él, amelyek 2000 nemzetséghez és 25 törzshöz tartoznak, és összesen 316
millió génnel rendelkeznek. Becslések szerint csak az emberi emésztőrendszerrel kapcsolatban 9
millió különböző bakteriális eredetű gén létezik. A humán bélmikrobiom génkatalógusa (IGC) és
az eggNOG adatbázis leképezése alapján a gének körülbelül 40%-a ismeretlen vagy
meghatározatlan funkciójú.
A mikrobiom egyensúlyának felborulása számos kellemetlen tünettel járhat, amelyek hosszú
távon jelentős mértékben negatív irányba befolyásolhatják a páciens hétköznapi életét.
Milyen tünetek utalhatnak tipikusan
a mikrobiom egyensúlyának felborulására?
a mikrobiom egyensúlyának felborulására?
Mi a diszbiózis?
A diszbiózis nem más, mint a kommenzális,
egészséges bélflóra megváltozása.
Az elmúlt évek kutatási eredményeinek tükrében
a szakemberek többsége egytért abban, hogy a
diszbiózis a szervezet helyes működési
mechanizmusait számos ponton támadhatja és
gyengítheti. A diszbiózist feltételezik többek közt
funkcionális gasztrointesztinális kórképek kiváltó
okaként, sőt egyre több elmélet lát napvilágot azt
illetően, hogy ezen a területen túlmutatóan
pszichiátriai és neurológiai kórképek hátterében
is állhat.
Kijelenthetjük, hogy a mikrobiomot érintő
rendelleneségek, egyensúlyzavarok számos
betegség okaként, sőt következményeként is
jelen lehetnek. Ez természetesen fokozottan igaz
a gyomor-bél traktus patológiáira, azonban a szív-
és érrendszeri betegségeket, az autizmust és az
onkológiai megbetegedéseket ugyancsak,
számos alkalommal diszbiózis is kísérheti.
egészséges bélflóra megváltozása.
Az elmúlt évek kutatási eredményeinek tükrében
a szakemberek többsége egytért abban, hogy a
diszbiózis a szervezet helyes működési
mechanizmusait számos ponton támadhatja és
gyengítheti. A diszbiózist feltételezik többek közt
funkcionális gasztrointesztinális kórképek kiváltó
okaként, sőt egyre több elmélet lát napvilágot azt
illetően, hogy ezen a területen túlmutatóan
pszichiátriai és neurológiai kórképek hátterében
is állhat.
Kijelenthetjük, hogy a mikrobiomot érintő
rendelleneségek, egyensúlyzavarok számos
betegség okaként, sőt következményeként is
jelen lehetnek. Ez természetesen fokozottan igaz
a gyomor-bél traktus patológiáira, azonban a szív-
és érrendszeri betegségeket, az autizmust és az
onkológiai megbetegedéseket ugyancsak,
számos alkalommal diszbiózis is kísérheti.